Változásokra hangolva

Gazdasági, politikai és szociális változások dinamikája

Előrejelzés a következő évtizedre

Hipotézis

                A kompetenciák életvezetésünk, szakmai, és karrierlehetőségeink legfontosabb összetevői. A tudományos technikai változásokkal folyamatosan gazdagodnak, és tegyük hozzá, veszítik el a szerepüket. Az elemzés kompetencia értelmezése: tudásunk, ismereteink, képességeink… gyakorlati alkalmazása. Másként fogalmazva: minden kompetenciának van egy hatalmi összetevője, amely biztosítja azt, hogy más tényezőkkel szemben érvényesíthessük. Hatalom hiányában értelmezhetetlen.

                Hatalommá válhat bármi, ami képessé tesz minket arra, hogy mások ellenében akaratunkat, szándékainkat érvényesítsük. Kompetenciák esetében személyes hatalomforrásról beszélünk, ami a miénk, tőlünk el nem vehető, és valahol valakiknek szüksége van rá.

                Az érvényesítés fontos eleme a hit, ami életvezetésünk folyamatában az egyik legfontosabb tudati konstrukció. Olyan területeket tölt meg tartalommal, melyek kívül esnek ismereteinken, tapasztalatainkon. Hozzájárulnak hiányos kompetenciáink érvényesítéséhez. Kisléptékű változások között stabilizálja az emberek életét.

A következő évtizedben a tudományos technikai változások, és társadalmi következményeik olyan mértékűek lesznek, hogy a köznapi hit nem lesz képes betölteni a funkcióját. Új kompetenciákra lesz szükségünk. Elbizonytalanodásunk meglévő kompetenciáink alkalmazását is korlátossá teszi. Megnő a spirituális hit iránti igény.

Adott a feladat! Eléje kell menni a változásoknak. Ehhez szükség van önismeretre, és rá kell hangolódni az új elvárásokra.

Kiindulási alap

                Amikor látszólag minden elveszett, az embereknek akkor van igazán nagy szüksége kompetenciáik felismerésére, a hozzájuk kapcsolódó hitek erősítésére, és az érvényesítés spirituális élményeire.

A változások lényege

Az eddigi ipari forradalmakra az volt az a jellemző, hogy az új technológiák miatt sokan elveszítették a munkájukat. Ám ha képezték magukat, képesek voltak más munkakörökben elhelyezkedni. A negyedik ipari forradalom annyiban lesz más, hogy most a robotok veszik el munkát, és nem lesz hová elhelyezkedni. Az emberek nagy része munkanélkülivé válik. Ami ezt lehetővé teszi, az a digitalizáció. Ez azt jelenti, hogy új munkakörök, új termékek, ellátási láncok, gyártási folyamatok születnek, melyek telítve lesznek informatikai összetevőkkel. A folyamatoknak azok a gazdaságok lesznek a nagy nyertesei, amelyek magas hozzáadott-értékű, sok befektetést igénylő digitális termelésre rendezkednek be. 

Magyarország kifejezetten rosszul teljesít a hozzáadott értékek területén.

A változások tartalma

Egy új ipari forradalom előtt állunk, melynek legfontosabb összetevője a tanulásra képes gépi intelligencia megjelenése. Egyes területeken már ma sem nélkülözhető a Mesterséges Intelligencia. A számítógépek exponenciális fejlődést mutatnak a világ „megértésének” a területén. 2030-ra „okosabbak lesznek”, mint az emberek. A szakemberek nagy része már tudja, hogy a következő 10 évben a digitális átalakulás miatt hazánkban a munkák 15-20 százaléka el fog tűnni, ezzel szemben csak 10 százalék új munkahely jön létre és minden második radikálisan átalakulni. Az egyszerű, a könnyen automatizálható munkahelyeken gépek veszik át az emberek helyét. Hamarosan megjelennek azok is melyek a „nem szeretem” típusú munkahelyeken váltják ki az emberi aktivitást.

A magyar oktatás - minden szinten - évek óta válságban van, nem képes alkalmazkodni a jelenhez sem, és főleg nem a jövő kihívásaihoz.  Az oktatást teljesen újra kellene értelmezni, hiszen a legkevésbé sem készíti fel az iskolapadból kikerülő fiatalokat a munka világára. Főleg azért nem, mert az is radikális átalakuláson megy keresztül. Azt is el lehet felejteni, hogy az iskola az életre készít fel. Jelen állapotában, az első munkahelyre is csak részlegesen. Az elmúlt évtizedekben 6-7 munkahelyváltással végig lehetett menni egy életpályán.  Ez a most nyugdíj közelébe kerülő korosztály pályaívének átlaga. Az Y generáció esetében már 20 munkahelyváltást prognosztizálnak és akár három négy karriert is menedzselni kellene. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a technológiai változások következtében a munka tartalma is átalakul. Egyre gyakoribbak lesznek az új típusú foglalkoztatási formák a jelenleg általánosnak és megszokottnak mondott teljes munkaidős szerződéses állásokkal szemben. Megnő munkavállalók ma sem alacsony kiszolgáltatottsága.

A végbemenő változások azonnali válaszokat igényelnének a felkészítés területén, csakhogy ilyen nyomokban sincs jelen az oktatásért „felelősen” gondolkodók fejében. Ráadásul egy oktatási rendszert érintő reformtól sok mindent el lehet várni, csak egy valamit biztosan nem: hogy gyors eredményeket hoz. Az idő sürget. Már most látható, hogy azonnali döntések esetén is 12-16 év egy rendszer szintű változtatás első kibocsátása. Ezzel szemben tudott, hogy a változások kritikus része 10 éven belül fog lezajlani. És ekkor még semmi sem történt a felnőttképzés területén. Az új követelmények korosztályokat fognak lehetetlen helyzetbe hozni, ugyanis a ma végzettek túlnyomó többségének hiányos a felkészítése.

A munka világát befolyásolja, hogy a dekádon túli években a jelenlegi állások 70-80 százaléka feleslegessé fog válni. Számos új munkakör létesül majd, de az még kérdéses, hogyan fognak tudni a munkavállalók elhelyezkedni. A digitalizáció leginkább az automatizációval kiváltható középszintű készségeket igénylő szakmákat fogja érinteni. A magas képzettségű, és kreativitást igénylő munkák presztízse növekedni fog. Ezek mellett fennmaradnak az alacsony szintű készségeket igénylő munkák, melyeket nem éri meg automatizálni. Ez polarizálni fogja a munkaerőpiacot. A világ leginkább az alacsony képzettségűek miatt aggódhat, mert nekik van legkevésbé esélyük új munkát találni. Az alacsony szintű és bérű munka lesz, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságot, a polarizációt. Az   OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint a közeljövő legnagyobb kockázata a jelentős technológiai egyenlőtlenség lesz.

A digitalizáció által megnyíló munkavállalás új formája nyerteseket és veszteseket is generálni fog, ami még jobban elmélyíti a munkaerő-piaci polarizációt, hacsak nem születik erre megfelelő szabályozói válasz. A rugalmasság ugyanis új munkahelyeket teremt, gazdasági növekedést hoz, de ami rugalmasság egyeseknek, az bizonytalanság lesz mások számára.

Az EU lakosságának 35 százalékára tehető az a réteg, akiknek nincs megfelelő informatikai végzettsége, miközben munkahelyeinek mintegy 85 százaléka legalább alapfokú digitális készségeket igényel. Az alkalmazható informatikai ismeretek területén Magyarország rosszabb helyzetben van. Ráadásul a digitális átalakulás, a munkavállalókkal szemben támasztott nagyon gyorsan változó igények miatt egyre szélesíti a készségek kínálata és kereslete közötti különbséget, ami egyrészt munkaerőhiányhoz, másrészt a munkaerőpiac polarizációjához vezet. Ez azt mutatja, hogy a készségek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Vita van arról is, hogy milyen készségekről van szó. Középpontban az ember-gép, és az együttműködési készségek vannak. Ez utóbbi a szervezetek legfontosabb erőforrásává válik.

Az egyre összetettebb feladatok új vezetési kultúrát, stílust igényelnek. Ennek lényege a leadershipben a személyes vezetésben fejeződik ki, amely - a jövőre kivetítve - egy más típusú kommunikációs kultúrát igényel. Az elvándorlás egyik oka hogy a ma nemzedéke már együttműködésre szocializálódott, a feladatok jelentős részét csak így lehet végrehajtani, a GDP 2/3-a ezen az alapon realizálódik, ám a munkahelyeken – a politikához hasonlóan – egyirányú befolyásolás zajlik, ami elviselhetetlen az emberek számára.

A változások jelei

• már működik az az informatikai rendszer, amely országos méretekben életünk minden pillanatát követi, üzleti, politikai, és védelmi okokból.
• elkészültek azok a szoftverek, melyek bármilyen információt képesek kinyerni a világhálóból, elektronikus levelezéseinkből, és zajlik ezen információk üzleti, politikai célú felhasználása.
• működnek azok a kommunikációs platformok, melyek érzelmi összetevőiknél országos, régiós méretekben képesek befolyásolni az embereket.
• már alkalmazzák azokat a harci robotokat, melyek élőerő ellen emberi beavatkozás nélkül képesek katonai tevékenységek végrehajtására.
• megjelentek azok az orvosdiagnosztikai rendszerek, melyek pontosabb diagnosztikára képesek, mint az orvosok.
• működőképes az a szoftver, amely hangulatokat felismerve képes személyre szabott információs tartalmakat generálni.
• sikerült olyan speciális gépeket létrehozni, melyek elvileg gépesíttethetetlen feladatokra, pl. gyümölcsszedésre is felhasználhatók.
•  a mezőgazdaságban zajlik a vezető nélküli járművek rendszeresítése.
• a multinacionális vállalatoknál zajlik a robotizált gyártósorok rendszerbe állítása.
• Az életmód változása miatt a fejlett országokban az átlagos élettartam napjainkban évente három hónappal nő. A növekedés mértéke is fokozatosan növekszik, így 2036-ra már évente több mint egy évvel fog emelkedni a várható élettartam.
• A Facebook mintafelismerő szoftvere jobban felismeri az emberi arcokat, mint az emberek. Szoftveres rendszerek üzleti vállalkozásokat foglalnak keretbe (UBER, AIRBN)
• Egyes vállalkozások olyan orvosi eszközt fejlesztenek majd ki, amely kompatibilis telefonjával, alkalmas retina szkennelésre, vérmintát vesz és elemezi a kifújt levegőt.
• Mindezek után az eszköz 54 biomarker segítségével szinte minden betegséget diagnosztizál. Néhány éven belül így mindenki számára szinte ingyen elérhetővé válhatnak a legkorszerűbb egészségügyi vizsgálatok. Intsünk búcsút az egészségügyi intézményeknek!
• Az adatbázisok összekapcsolásával országos méretű személykövető rendszerek épülnek
• Egyre kiterjedtebb az átfogó, és programozható pénzügyi, gazdasági, szociális, politikai döntések adatbázisainak a felépítése
• A politikai elit képtelen a változások követésére, áttekintésére, kezelésére, ezért a gazdasági elit veszi át a politikai döntéshozatalt. Hazánkban évtizedek óta nem sikerült normális, a kor színvonalának, a társadalom igényeinek megfelelő oktatási rendszert létrehozni. A humán tőke alacsony szintje a befektetések eredményességének a gátja is lesz.
• Új típusú politikai elitre van szükség, amely gazdaságosan bánik az erőforrásokkal, és képes támogatni a profitábilis területeket, miközben professzionálisan kezeli a szociális területeket is.
•  A nagy szervezetek már ma is vállalnak olyan társadalmi szerepeket, melyek túlmutatnak szervezeti létükön.

A termékké vált ember

Az emberek maguk is termékké válnak. Ma ugyanis a történelmi múltból datált oktatási rendszerek áldozatai vagyunk, ami túlságosan a lexikális tudásra fókuszál, miközben az érzelmi intelligencia, érzelmi tudatosság, - a szociális, a kommunikációs készségek, az önbizalom, önismeret, kreativitás, problémamegoldás, a másokkal való közös munkavégzés képessége - fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt. A szakemberek szerint, ha valakiknek egy élete során több karrierre kell számítania, akkor az érzelmi intelligenciáját, ellenállóképességét kell fejleszteni, mert csak így tudják elérni céljaikat, és egyre magasabb szinten kielégíteni szükségleteiket. Erre a területre, legalább akkora órakeretet kellene szentelni az oktatásban, mint más tudományoknak.

A gyakorlati ismeretek elévülése és az újak megjelenése gyorsuló ütemben zajlik. Ezzel szemben az érzelmi intelligencia, a humán kapcsolati tőke, a kommunikációs kompetenciák fejlődése az élettapasztalatokkal, a szocializációs folyamatokkal állandóan gazdagodik. Amennyiben ennek akadémikus oldalát megerősítjük, úgy intenzívebbé is tehetjük. Ezen a területen az alapképzést nyújtó intézményeket meg kell erősíteni, a továbbképzési formákat szélesíteni, és alkalmat adni arra, hogy az emberek 5-10 évente visszatérhessenek tanulni, hogy több karriert tudjanak menedzselni.

Növekedni fog a szervezetek szociális szerepvállalása. Mivel az állami képzés képtelen utolérni a változások által elvárt színvonalat, a munkaadók már ma is sokkal nagyobb felelősséget vállalnak abban, hogy munkatársaikat képezzék. Az individualizálódott munkahelyek, és a specifikus ismeretek szükségessége azt eredményezi, hogy költséghatékonyabb a már jelentős helyismerettel rendelkezők belső képzése, mint egy új munkavállaló betanítása. A helyismeret, a már említett személyes hatalom egyik forrása. Az ember együttműködése révén maga is az üzlet részévé válik. Ezzel együtt rá is záródik munkahelyének virtuális ajtaja.

Következtetések

                Magyarország minden kormányzati propaganda ellenére folyamatosan hátrább kerül a nemzetek rangsorában. Az EUROSTAT adatbázisa egyértelműen azt jelzi, hogy hátrányos helyzetből rajtolunk a tudományos technikai versenyben. A regnáló politika kifejezetten tudományellenes, szakmai kérdésekben is politikai megbízottak, és középszerű szakemberek döntenek.  A kutatás, a fejlesztés és az innováció hazai jövőképét meghatározó nemzeti KFI Stratégia megújításáért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Hivatal tevékenysége 2013-as létrehozása óta még mindig csak a helyzetértékelésnél tart. A jövőt, és az innovációt előtérbe helyező döntések hiányoznak. A pártok világképe maximum középtávú. A gazdaság hiába várja a politikától az alkalmazkodást, és az innovációt előtérbe helyező intézkedésket. A politikai döntéshozatal egésze a diktatúrákat idézi.

A protekcionista gazdaságpolitika korlátozza a versenyt, és az innovációt. A változások elsősorban a multinacionális vállalatok tevékenységén keresztül fognak érvényesülni. A mezőgazdaság tartósan tőkehiányos lesz, és megragad a külterjes gazdálkodás szintjén.

Az oktatás, és képzés nem képes betölteni szerepét. Az oktatási rendszerben a hangsúlyokon kellene változtatni. Az oktatás egyik szintjén sem jelenik meg a változásokhoz történő alkalmazkodáshoz szükséges ismeretek, képességek, és szociális készségek fejlesztése. A rendszer nem képes elszakadni a Comeniusi gyökerektől, és a frontális tantermi munkától. A nagyvállalatok rákényszerülnek arra, hogy felépítsék belső oktatási rendszereiket.  A képességek fejlesztésére irányuló képzés üzleti vállalkozásként fog megsületni a tehetősek számára. Ebből automatikusan kimaradnak a szegények. Várható, hogy a képzések módszertana alapjaitól kezdve megváltozik. Minimálisra csökken a frontális tantermi munka, helyettük személyre szabott, és robotok vezérelte online oktatás zajlik. Elsősorban azokon a területeken, ahol tömegképzésre van szükség.

A jövőben szinte teljesen eltűnik az egyszerű munka, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy egyértelműen, utasítás formájában kiadható, és ellenőrizhető. Taylor egykor egyszerű elemekre bontott a tevékenységeket, mert tudatlan, nyelvet sem tudó bevándorlókat kellett betanítania. A fejlődéssel megjelent az összetett munka, amely csak együttműködéssel végezhető el. Ennek kereteit a leadership, a vezetői szerepeket felcserélhetőnek tartó vezetési stílus határozza meg. A formális vezető mellett mindenkinek megadatik a lehetősége, hogy a saját tudását is hozzáadja végeredményhez. Ez az együttműködés volt minden emberi közösség kialakulásának a forrása. Ez az emberi, és szociális evolúció hajtóereje. Ez egy különleges képességünk, amit túlmutat a demokrácia hagyományos vezető – beosztott értelmezésén is. Többek között ez az a kompetencia, amely szöget ver a kirekesztő vezetői magatartásba is.

Folytatódik a társadalom polarizálódása. A legnagyobb veszteséget a már leszakadt, és alacsony műveltségű csoportok, rétegek, mindenekelőtt a cigányság fogja elszenvedni. Nyoma sincs az őket felkészítő és rejtett szegregációjukat felszámolni képes általános alap és szakképzésnek. Elindul az alsó középosztály lecsúszása, miközben a vagyonosok aránya egyre kisebb lesz. A mobilizációra képes társadalmi rétegek külföldre mennek, és nem csak a pénz, hanem az önmegvalósítás lehetőségei miatt is. Már most is egyre több olyan gyereke tanul külföldön, akik nem képesek visszailleszkedni a hazai oktatásba. Ők már elveszetek Magyarország számára. A középkorosztály, a 30-50 évesek aránya a külföldi munkavégzés lehetőségei miatt néhány területen már most is aránytalanul lecsökkent. Az egészségügy kiváló példája ennek a folymatnak.

Ha le tudod ma írni a munkád egy mondatban, akkor azt a következő pár évben nagy valószínűséggel át fogja venni egy robot – hangzott el nemrégiben. A gazdasági elemzéssel foglalkozó McKinsey Global Institute friss kutatása szerint a robotok el tudnák végezni a Magyarországon ledolgozott munkaórák felét, ez 2,2 millió embert érinthet. Ezzel együtt az emberek munkájára még sokáig szükség lesz olyan területeken, ahol az emberi problémamegoldás nem helyettesíthet robotokkal.

A Világgazdasági Fórum Új elképzelés az oktatásról című jelentése szerint a jövőben az alábbi készségek határozzák mg az emberek piaci-szakmai értékét.

• Általános műveltség: Különösen a matematika, a tudomány, a számítástechnika, a pénzügyek, az állampolgári ismeretek és kultúra alapjainak megértése. 
• Kompetenciák: A szaktudás fejlesztéséhez az aktív hallgatás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, a kommunikáció és az együttműködés. 
• Személyes készségek: A következő évszázad során a munkavállalóknak tökéletesíteniük kell azon készségeiket, amik segítenek nekik megbirkózni a változó körülményekkel.

Forrás: New Vision for education. World Economic Forum 2015. Letöltve 2018 04 27

A munkáltatók számára a képesítések helyett egyre fontosabbak lesznek a készségeink. „Egyre több munkáltató kompetenciákat keres, azt nézi, a jelentkező képes-e alkalmazkodni a környezetéhez, és meg tudja-e tanulni azt, ami a munkája lesz.” Állítja Megyeri Mirtill, a pályakezdőket, gyakornokokat és cégeket összekötő Zyntern társalapítója. A gyakorlat a képességalapú toborzás felé mutat. Eredményt azok fognak felmutatni, akik többféle készséggel rendelkeznek. Finnországban a cégek nagy része az együttműködési készséget előtérbe helyezi a végzettséget igazoló dokumentumok helyett. Az a feltételezésük, hogy egy megfelelő alapképzés bármikor kiegészíthető az adott beosztás ellátáshoz szükséges ismeretekkel, ha az illető képes az együttműködésre.

Következmények a politika területén

                Várható, hogy politikai téren valamennyi garnitúra erkölcsileg leamortizálódik. Az MSZMP, a Demokrata Fórum, az SZDSZ, a Kisgazdapárt sorsára jutnak a meglévő pártok, mivel nem képesek szakmai partneri szerepekre, és főleg nem a gazdasági szereplők elvárásainak megfelelni, ezért menniük kell. Az új vezetés a rendszerváltáskor elmaradt felelősségre vonástól sem fog visszaretteni.

A pártpolitikai rendszerek amortizálódásának szociális okai is vannak. A politikatudomány keretei osztálytársadalmi tagozódásra épülnek. Teóriáiban elkülönült érdekek, szükségletek, magatartás és szocializációs minták játsszák a főszerepet, amit a pártok képviselnek, ismernek fel, fogalmaznak meg, és tudatosítanak. A fejlődéssel új közelítésmódra van szükség. A politika válsága arra is visszavezethető, hogy eltűnt a hagyományos osztálytagozódás. Ezeknek a fogalmaknak a születése a kapitalizmus kezdeteire volt a jellemző. Az imperializmus esősen átrajzolta az osztályképeket, és eltűntek az ezeket elválasztó határvonalak. Mára át kell értékelni a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség definícióit, mert időközben elveszítették érvényességüket. Átalakult az ember és munka kapcsolata. A fekete, és a fehér galléros felosztás a munkához való viszonyra, és iskolázottságra utal. Az alsó, közép, és felsőosztály beosztás jövedelmi viszonyokra épül. Egy biztos, azok a pártok, amelye hagyományos értékeket vallanak, lassan eltűnnek, mert „kiszerveződik” alóluk a bázisuk. A szakszervezetek sem képesek az érdekek akkumulálására, és képviseletére. Szociális téren a vagyonok koncentrációja zajlik. Kialakult egy változó összetételű középosztály, és egyre nagyobb arányú az operatív munkát végzők aránya. A középosztály tudása, szakértelme révén képes az alkalmazkodásra, ám erősen kiszolgáltatott helyzetbe kerül az operatív területen dolgozók. A változást lecsúszásként fogják megélni.

Azok a virtuális társadalmi szerződések, amelyek meglévő kultúránkat stabilizálják, semmivé lesznek. Ez érinteni fogja az egyházakat is. Új hatalom leosztás kerül kialakításra, amely a tudásalapú társadalmat szolgálja. Változnak a szolidaritás és társadalmi gondoskodás szabályai. Egy többszintű szociális rendszer kerül kialakításra, amelynek központi eleme az öngondoskodás.

                A gazdaság számára tarthatatlan, hogy szakmai politizálás helyett érzelmi, és ellenségképet kreáló folyamatok zajlanak. A félelem elűzi az országból a mobilizációra képes embereket.  Az főleg elviselhetetlen, hogy periférián levő, tudatlan emberek döntenek a politika főszereplőiről. Ennek a változásnak a jelei már ma is hatnak a meglévő politikai elit rovására. Váltás következik, amely képes lesz szakmai-politikai konszenzus megteremtésére. A politikacsinálás hagyományos eszköztára semmivé lesz. A jövőben a lelkekért folyik a harc

                Központi szerepet kap az oktatás, a szakmai képzés, ténylegesen megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás feltételei. Az átmeneti időszakban ez a rendszer nem lesz képes integrálni a jelenlegi felnőtt korosztályt. Esetükben azoknak a képességeknek az alapozása nem valósult meg, - és esély sincs rá, - melyek a szociális aktivitást szabályozzák, és egy új, együttműködő kultúra alapjait jelentik. Az új rendszer több osztatú lesz, és a kezdetekben elitképzésként jelenik meg, mert óriási hiányok lesznek felkészült oktatókból. Első időszakban, mint üzleti lehetőség a tehetősek számára.

Megnő a társadalom környezet tudatossága, és a szolgáltatások a spirituális élmények irányába fejlődnek. Az étkezési kultúrától kezdve a szabadidő hasznos eltöltéséig minden területen. A spirituális örömök iránti igény kielégítésére szervezetek egésze mozdul rá. Közöttük egyházak, vallások, szekták.

                Az emberek többsége számára túlságosan gyorsak a változások. Megnő a távolság a munka, a feladatok által megkívánt kompetenciák, és az emberi tudás, ismeret, gyakorlat között. Emiatt sokan elveszítik a munkájukat. Az alkalmatlanság tudata növekvő belső feszültséget, félelmet gerjeszt. Az a hit, amely korábban támogatta a munkavállalókat egyre kevésbé tölti be a funkcióját. Megjelenik a strukturális munkanélküliség, amit a cégek az alkalmas munkaerő hiánya miatt további automatizálással védenek ki. Kialakul az a távolság a munka, és a munkaerő között, amely már át nem hidalható.

A politikai töréspont összetevői

                Amikor töréspontról beszélünk, az kissé félreérthető. Helyesebb lenne inflexiós pontról beszélni, ám az érhetetlen a többség számára. Az inflexiós pont kifejezés a függvények birodalmából származik, és arra utal, hogy megváltozik valami. A korábbi mozgásirányok elmozdulnak valahová. A társadalomban sok ilyen lehet. A politika általában figyelmen kívül hagyja ezeket. Ezért évtizedek óta nincs változás az oktatásban, egészségügyben, kultúrában, de a közlekedésben sem. Ezek a mozgások mindig mutatnak valahová, és mögöttük ott van az elégedetlenség, és a változások iránti igény. A magam korosztály láthatta szocializmus amortizációját. Óriási tévedés lenne egy két tényezőre leegyszerűsíteni a folyamatokat. Nem a lánglelkű forradalmárok szerepe nagy, hanem egy rendszeramortizációs folyamat eredményeként értünk el ide ahol vagyunk. A jelenlegi sem jó, mert újjáéleszti a régit, a diktatúrát, ezért nem lebecsülendő az inflexiós folyamatok hatása. Ezek egyszer valahol, valamikor egyesülni fognak, és elsöprik ezt az illiberális világot. Ez fekély Európa testén, ezért külső, és belső tényezők egymásra találásának eredményeként eljön a változások időszaka. És ehhez semmi köze nincs Sorosnak. A társadalmi szükségletek lesznek dominánsak. A változások már elkezdődtek. Rejtve, láthatatlanul, de zajlanak. Aki emberei módon képes gondolkozni, az tudja. A politológusok, politikusok szekerét tolják. Okosnak látszanak, de csak okoskodni tudnak.

                A világ fejlődése az mutatja, hogy egyetlen politikai tömörülés sem rendezkedhet be arra, hogy övé a világ. Erre a tapasztalatra még példákat sem kell hozni, annyira evidens problémáról szól. A Fidesz vezetői mégsem számolnak ezzel a verzióval, és hatalom-technikailag, erkölcsileg kényes helyzetbe hozzák magukat.

                Orbán Viktornak, mint minden politikusnak víziói vannak. A kérdés az, hogy ezt pragmatikusan, a tényekre építve éri el, vagy valamilyen ideákra. A töréspont máris él. A környezete ideákkal támogatja, miközben a konfliktusmező máshol van. Ha ezeket nem oldja meg, akkor társadalmi méretű elégedetlenség bontakozik ki.

                Orbán Viktort az Európai Néppárt tartja, - és egyre inkább úgy látszik, hogy - tartotta életben, mert az uniós döntéshozatal során szükség volt a szavazatára. A választások után megváltozik a helyzet, ugyanis csupán annyi történik, hogy az EU-s néppárti és politikai centrum balra tolódik. A Fidesz a szélsőjobb területén marad. Gyakorlatilag megszűnt az érdekérvényesítő képessége. Ez olyan töréspontot jelent, ami erős hatással lesz hazánk életére. Megnő az erős felügyelet, és a szankcionálás esélye. Mivel a diktatúrákat a pénz, és a hatalom tartja életben, megnő a Fideszen belüli kielégítetlenek hangja is.

                Egy globalizálódó világban, és a gazdasági-politikai-katonai erőközpontok versenyében nincs helye a nacionalizmusnak. A nacionalisták ellenségekben gondolkodnak, és Orbán Viktor és csapata saját szövetségeseit is ellenségképként jelenítette meg. A politikában az ilyen megosztó magatartást nem engedheti meg egyetlen komoly hatalmi tényező sem. Ez olyan töréspont, ami végzetes csapást mér az erős stratégiai szövetségek irányába vezető szándékainkra, és még inkább a lehetőségeinkre.

                A nacionalizmus mellett megjelenő múltidézésben erős hátszele van a Horthy rendszer rehabilitációjának. Ez erősen sérti a környező országokkal meglévő kapcsolatainkat, és revizionista indulatokat kelt. Ezzel mi magunk tápláljuk a szélsőséges pártok politikáját. Hazánkban, és környezetünkben. Egy egységes Európa nem engedheti meg a nemzeti nacionalizmusok újra ébredését.

                A gazdasági racionalitás szinkronban mozog a politikai valósággal. A gazdasági döntéseket komoly elemzések előzik meg. Mivel hazánkban erősen bizonytalan környezet alakul ki, csökkenni fog a befektetések aránya. A bizonytalanság a munkaerő hiányos területeken kifejezetten erős lesz. Ezen a területen több töréspont is kialakulhat.

                A politika értékekre épül, és érdekek, szükségletek vezérlik, amit hatalmi eszközökkel érvényesítenek. A pártpolitikusok hajlanak arra, hogy saját érdekeiket nemzeti érdekként jelenítsék meg. Ehhez monopolizált tömegkommunikációs rendszert hoznak létre. A töréspont egyik eleme, hogy az emberek egy idő után oda sem figyelnek, és előtérbe kerül egy másik kommunikációs forrás. Ennek elemei már mai is ott vannak az emberek kezében.  Már csak az érdeklődést kell felkelteni iránta.

A politikusok hosszú és rövidtávon képtelenek a társadalmi érdekeknek megfelelően rangsorolni a problémákat, Egyre több megsértett érték, kielégítetlen szükséglet, és semmibe vett értéksérelem halmozódik fel a társadalomban. Ezek már ma is halmozódnak az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a foglakoztatás, a szociális ellátás, a társadalmi kapcsolatok, civil szervezetek… területén. Láthatóan, és érzékelhetően megnő a különbség és a feszültség a kormányközeli, és a civil világ között. A politikai töréspont következő eleme civilek által képvisel hatalom magára találásában va.

A nemzeti érdek képviselete megbicsaklik a pártérdekeken, és ez egyre inkább láthatóvá válik. A „nemzeti oligarchák” letarolják az országot. Az elmúlt évtizedekben kialakult egy kifejezetten alul szocializált, tudatlan, és tájékozatlan réteg, amely kiszolgáltatottságánál, félelmeinél fogva és politikai propaganda eredményeként biztos szavazó bázist jelent a Fidesz számára. Várható, hogy a közigazgatási választásokon elindul a meglévő politikai klaszter (közigazgatás + Fidesz KDNP + egyház) eróziója és változik a helyi kommunikációs környezet. A politika térképén a városok jelentős részében az ellenzéki összefogás eredményeként a Fidesz ellenzékbe kerül. A tudatlan helyi potentátok erkölcsi amortizációja segíti az ellenzéki fellépés hatékonyságát.

A magyar gazdaság esélyei, lehetőségei

                A magyar gazdaság jelenlegi állapotában nem lesz lépes alkalmazkodni a globális folyamatokhoz. A politika a maga problémáival van elfoglalva, ami a centrumban maradás, vagy perifériára kerülés körül mozog.  Ez a meglévő politikai garnitúra létét, túlélését fogja érinteni. Miért figyelnének a társadalmi érdekekre, amikor a saját érdekeik vannak veszélyben. Az elmúlt években a szekértelem helyébe a lojalitás igénye került. A rendszer intellektuálisan képtelen szakmai problémák kezelésére. Meg sem érti, hogy miről van szó, mert jegecek szólnak bele a társadalmi fősodor irányításába. Létezik egy tudomány, a „munkagazdaságtan” ami a munkaerőpiac problémáival foglakozik. Sajnos, akinek dolga lenne, az nem ismeri. Erre is építve tudható, hogy: a robotok alkalmazásával közgazdaságilag értelmezhetetlenné válik a munkaerő ára.

Ezt esetben miért fektessenek be nálunk. A magasabb szakmai műszaki kultúra miatt a multinacionális vállaltoknak inkább az anyaországban fektetik be tőkéjüket. A beszállítók elé olyan követelményeket állítanak, amit ugyancsak robotizációval állítanak elő. Lesz-e rá tőkénk, és képesek leszünk-e helyt állni egy olyan európai versenyben, ahol már most is lemaradásunk van.

Ágazati változások tendenciái

                Itt azoknak a stratégiáknak van, lenne a helye, melyek dinamikája befolyásolja a hazai változásokat. Ezt meghagyom a szakembereknek. (tudomány, oktatás, kultúra, ifjúság, egészségügy, szociális ügyek, infrastruktúra, civil kapcsolatok, egyházak, területfejlesztés… A töréspontoknál egy részüket érintettem

Összegzett következtetés

                Rendszerváltás következik. Ez a mai illiberális, Horthy revizionizmusára, Kádár paternalizmusára hajazó, illúziókra építő, ellenséget kereső, félelmekre épített oligarchista világnak nincs helye Európában. A fennálló rendszer sem struktúrájában, sem folyamataiban, sem jövőképében, sem szakmailag, sem ideológiájában nem képes az új kor követelményeinek történő megfelelésre. Túlságosan mélyre nyúlnak a gyökerei.  Vezetői, képviselői bár tagadják, de a szocialista demokráciára szocializálódtak, ami lényegét tekintve Kádár személyi kultuszára épülő paternalizmus volt. Kádár idején egy másfél tucat ember határozta meg az ország sorsát. Egy kommunista kemény mag. Most egykori kollégisták. hogy mi a különbség? Kádárék csapatából hosszabb rövidebb ideig mincenki volt börtönlakó.

Új társadalmi szerződésekre van szükség, és nem utolsósorban, hanem az elsők között:

az új kompetenciákat alakítani képes rendszerre.

Egy utolsó megjegyzés a felkészültebbek részére

                Aki középiskolába járt, az megtanulhatta, hogy statisztikai adatfelvétel esetében a választások nagyobb része középre esik. Minden politikus álma ennek a megtalálása.  A piackutatók is erre vágynak, mert itt van esélyük arra, hogy nagy eladásokat generáljanak. Jobb, vagy a baloldalon a többség kialakításához manipulációkra van szükség. Félelem, egyszeri juttatások, közmunka révén is lehetnek nagyszámú választások, ez esetben jobb, vagy baloldali vezetésről, diktatúráról beszélünk. A társadalmak működését hosszú távon nem ezek, hanem a centrum határozza meg. Orbán Viktor túltolta a dolgot. Arcvesztés nélkül nem képes visszanavigálnia magát a centrumba. Főleg, ha az általa leszólt, megalázott politikai vezetők nem hagyják.

            Felhasznált irodalom

 Robots are reading your resume, so here are 5 tips to meet their approval  CNBC   Published tue oct 2 2018. Letöltve 2018. 04. 27.

Szerzői munkaközösség. Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon. McKinsey 2018 május

New Vision for education. World Economic Forum 2015. Letöltve 2018 04 27

Húsz éven belül a magyarok fele kereshet új munkát Index 2019. 04. 19.  Letöltve 2018 04 27

https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/amazon-robot-logisztika-raktar-per-kizsakmanyolas.683166.html Robothajcsárok rúgják ki az embereket az Amazonnál. Letöltve 2018 04 27 

Szabó Zsuzsa: Szétszakadhatnak a társadalmak - a katasztrófa már körvonalazódik. Napi.hu letöltve 2019 04 22

WEFUSA New Vision for Education Report. Word Economic Fórum 2015

A robotok és a digitalizáció terjedése a német autógyárakat is elviheti Magyarországról. hvg.hu  letöltve 2019 05 12

Turzó Ádám Pál: A ma ismert világot totálisan elsöpri a negyedik ipari forradalom. Portfólió.hu letöltve  2016 09. 20is elviheti Magyarországról