Globális világproblémák és megatrendek
Világmodellek
A globális problémák iránti tudományos és politikai érdeklődés hozta létre a világmodelleket. Ezek az ENSZ és részben a Római Klub megbízásából készültek. A Római Klub 1968-ban jött létre, Aurelio Peccei olasz közgazdász szervezésével. A Klub magánintézmény közel 100 különböző nemzetiségű tudóssal, akik utat akarnak találni a világ megértéséhez és közösen gondolkodnak az emberiség jövőjén. A növekedés problémái között egy számítógépes világmodell a népesség, az egy főre jutó ipari termelés és az egy főre jutó élelmiszer, a le nem bomló szennyeződés és a nem megújítható erőforrások megmaradó hányadának várható alakulását modellezte. Ehhez hosszú távú prognózisokat készítettek, ami a jövőtervezés alapja.
Ez az összefoglaló tartalmazza a
· globalitás és lokalitás értelmezését,
· a globális világproblémák létrejöttének történeti aspektusait, és
· a globális világproblémákat felsorolás szerűen. Rangsor nélkül
Aki ezt elolvassa, az betekintést nyer a tudomány műhelyeiben folyó és az emberiség fennmaradását szolgáló hosszú távú gondolkodásba, és ha összeveti sajáttapasztalataival, láthatja politikusaink agyatlanságát. Rövid távú haszonlesését. A folyamat nem köthető egyetlen politikai erőhöz sem. Az összefogás hiánya, és a pártos érdekek félre vitték a világot. Itt Európában biztosan. Máshol alkalmazkodnak hozzá, és gerjesztik azokat a folyamatokat, melyek hasznukra vállnak. Mivel sokan az alapokat nem ismerik, ezért összeesküvés elméleteket gyártanak. Pedig a képlet olyan egyszerű, mint egy ék!
Folyamatosan zajlik a világ területi, gazdasági, politikai újrafelosztása. Ehhez globális háborúkat senki sem indíthat, ezért a hadviselés új eszközeit aktivizálják. A gazdaságoknak nyersanyagokra, a piacoknak területekre, az embereknek élelemre, ivóvízre van szüksége.
Írásomat a migráció problémája indikálta. Ugyanis nem igaz, hogy ismeretlen problémáról van szó. Több mint 25 éve tudjuk, hogy lesz egy nagy invázió. Az emberiség története is népvándorlásokról szól. Mi is így kerültünk a Kárpát-medence területére. Az emberek a jobb élet reményében útra kelnek. A történelem arról is szól, hogy ebbe birodalmak buktak bele. És újak születtek.
A globalitás értelmezése
A globalitás összetett folyamatok eredménye, és a dominó elv alapján szinte bármi a azzá válhat. Van egy
1. Időbeni aspektusa. A globalitás kifejezése a „globus” latin szóból származik. A földgolyó egészét érinti, annak egészére kiterjed. A világgazdaság kialakulásának folyamatától, a 19. századtól beszélhetünk róla, majd a II. világháború utáni integrációs folyamatokkal kap új erőre. A globális világproblémák megfogalmazása az 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére esik. Az 1990-es évek elején lezajlott világgazdasági átrétegződés új szakaszt indított el.
2. Területi aspektusa. A globális problémák nem attól globálisak, hogy a világon mindenütt egyforma élességgel jelentkeznek, hanem attól, hogy hatásuk a világon mindenütt érzékelhető. A társadalmi-gazdasági terekben lezajlott változások hatása áttételeken keresztül globális hatásokkal bír.
- Ágazati aspektusa. Egy globális világprobléma nem marad ágazati keretben, hanem szétterjed. Pl.: a demográfiai robbanás elválaszthatatlan az élelmezési válságtól, egészségügytől, oktatástól, a migrációtól
A lokalitás értelmezése
Földünkön minden változás helyhez kötött. Van, ahol kialakul, máshol terjed, és teret nyer. Nagy hiba lenne azt hinni, a globális változások valahol lokalizálhatók, megfoghatók. Ha elindultak, megállíthatatlanok. Szabályozhatók lennének, ha minden kormány, minden politikus, minden gazdasági szakember azonos módon ítélné meg a helyzetet. Ez a „globális felmelegedés” kapcsán sem valósult meg. A lokalitásnak is van
1. Időbeni aspektusa. A lokalitás kifejezése a latin „locus” szóból származik, jelentése: hely. A lokalitás így hellyel kapcsolatost, helyhez kötöttet jelent. Globalitás nincs lokalitás nélkül. Valahol mindennek van forrása, eredete.
2. Területi aspektusa. A hely lehet: település, régió, ország, kontinens is. A köztük lévő különbség azonban nem csak mennyiségi, hanem minőségi is. Fontos a jelenségek és folyamatok intenzitása, mélysége.
3. Ágazati aspektusa. Egy jelenség vagy folyamat mindig kötött valamely ágazathoz. A problémának súlyosnak, illetve az ágazatok viszonylag széles körét átfogó gondnak kell lennie ahhoz, hogy a globálissá válás feltételei adottak legyenek.
A lokalitás problémájának megítélése azért ellentmondásos, mert hatásuk erősen helyfüggő. A pozitív típusban: ugyanazon jelenségek és folyamatok tapasztalhatók, amelyek a globális problémák lényegét adják. A negatív típusban: a globális folyamatokkal szemben ellentétes folyamatok zajlanak le. A neutrális típusban gyakorlatilag közömbösek egy adott globális világprobléma kapcsán.
(Például. Magyarország az éghajlati változásokra a rendelkezésre álló vízkészletünk kapcsán adhatna pozitív választ is. Magyarul: nyerhetnénk rajta. Ilyen lehet az alattunk levő termál víz hasznosításnak a lehetősége is.) (( Hogy miért nem tesszük? Kérdezzük meg politikusainktól, hogy miért nem figyelnek a szakemberekre, a tudósokra. Egyébként azért, mert pártpolitikai érdekeket, követnek, melyek meglehetősen messze van a nemzeti érdekektől. Ráadásul lehetne beszélni a politikusok felkészültségéről is.))
A globális világproblémák kialakulása
Történelmi fejlődésünk a XX. század második felére létrehozta a termelőerők fejlettségének olyan szintjét, amely a munkamegosztás és kereskedelem globalizációját eredményezte. Ezzel párhuzamosan kialakultak a globális információs rendszerek, és nemzetközi intézmények. Az 1960-as évektől kezdve fokozatosan jelentek meg azok a környezeti, majd gazdasági és társadalmi problémák, melyek globális világproblémákká mélyültek. Ezek a problémák egyre súlyosabb zavarokat okoznak az egész emberiség fejlődésében.
A világproblémák kialakulása arra a tényre vezethető vissza, hogy helytelenül viszonyulunk a természethez, helytelenül használjuk a természet és emberi erőforrásokat.
A globalitás története
1. A történelem előtti időszakra a természet és ember viszonya harmóniával jellemezhető. Az ember csak lét-és fajfenntartásának biztosítására használja az erőforrásokat; nem végzett termelőtevékenységet, és nem halmozott fel tartalékokat.
2. A mezőgazdaság forradalmától az ipari forradalomig az ember tevékenységének alapvető célja a biztonságra törekvés. Ez arra kényszeríti az embert, hogy a természet erőivel szemben, majd később a társadalom más egyedeivel szemben mind a természeti, mind az emberi erőforrásokat igénybe vegye. Ez az igénybevétel (gazdasági tevékenység) mindig függ a társadalom rendelkezésre álló technológiájától. A biztonságra való törekvés (életstratégia) földünk különböző területein eltérő jellegű volt.
¾ A forró éghajlati övben nem volt szükség termelésre és felhalmozásra. Ezért nem alakult ki intenzív gazdálkodás, fejlett technológia: a természet sokáig megőrizte természetes állapotát. Ott az emberel mindent készen kaptak, ami az életükhöz szükséges
¾ A hideg éghajlati övben a szűkös erőforráskészletek miatt nem indulhatott el intenzív fejlődés.
¾ Ezzel szemben a szubtrópusi és a mérsékelt éghajlatú területek lehetőséget nyújtottak és egyben kényszerítették is az embert, hogy termeljen és tartalékokat képezzen.
Az életbiztonság javulásával a népesség számának lassú növekedése következett be. Ha relatív túlnépesedés történt, a problémákat többféle módon oldották meg. Új erőforrások birtokba vételével, gyarmatosítással, emberek áttelepülésével, (Amerika, Ausztrália, Afrika egyes részeire) és a termelési technológia fejlesztésével. Ezek a folyamatok évezredeken keresztül közel egyensúlyban tartották a természeti erőforrások népességeltartó képességét és a népesség számát.
A mezőgazdasági forradalmától az ipari forradalomig tartó időszakban elsősorban a fizikai terjeszkedés volt a cél. Ebben az időszakban a lassú gazdasági növekedés és lassú népességnövekedés volt a jellemző. A környezeti és társadalmi problémák is lokálisak, esetleg regionálisak voltak.
3. Az ipari forradalomtól napjainkig. Az ipari forradalom alapvető változást hozott a természet és a társadalom kapcsolatrendszerében. A társadalmi fejlődés e szakaszára a folyamatos növekedés a jellemző. A gazdasági növekedés polarizálta a világot, gazdaságilag, társadalmilag és olyan politikai – etnikai - vallási feszültségeket hoz létre, amelyek folyamatosan veszélyeztetik a világbékét. A globális gazdaság és a globális intézmények kialakulásával párhuzamosan megjelennek a bűnözés és a terror nemzetközi szervezetei is. Ezek „emberekre ártatlan” (számítógépes bűnözés) és fegyveres eszközöket alkalmaznak. Különleges, és nagyhatású eszközeikkel terrorizálják a célországokat. Az ipari és tudományos technikai forradalom olyan technológiákat fejlesztett ki, melyek gyors ütemben élik fel az erőforrásokat. A természet az ember alá rendelt környezet lett, piaci áru, erőforráskészlet, hulladéklerakó, amelyet az ember fizikai értelemben végtelennek tekint. A munka is átalakult, piaci áruvá vált, amit termelnek és értékét a kereslet-kínálat határozzák meg. A fogyasztói társadalom egyre gyorsuló életritmusa az ember szellemi-érzelmi lényét rombolja.
Globális problémák
Földünk eljutotta arra a pontra, amikor sürgős választ kell adni a világot veszélyeztető problémákra. Ezek között a létünket veszélyezteti a felmelegedés, amely visszafordíthatatlan változásokat okoz az egész világon. Ezek között legveszélyesebb a jég olvadása a sarkokon, és gleccsereken, ami megemeli az óceánok vízszintjét, és elönti az alacsonyabban fekvő területeket. Országok tűnnek el, és a változik a föld egész területe.
Ehhez kapcsolódik az éghajlat változása. Ezzel leromlik a föld termőképessége, ami visszafordíthatatlan. (a termőföld három év alatt tönkretehető. Újjáépítéshez 10-15 évre van szükség.) Hazánkat ez kifejezetten károsan érinti, mert mediterrán hatások várhatók. Kérdéses, hogy a meglévő növényzet hogy tud ehhez alkalmazkodni. (Sehogy, mert az evolúciós folyamatokba ez nem fér bele. Itt emberi beavatkozásra van szükség. Le sem merem írni, hogy a rendelkezésre álló idő miatt csak génmanipulációk útján van rá lehetőség. Ha itt nem lépünk, elmulasztunk egy kitörési lehetőséget. ((Már megtörtént))
1. Világok közötti harc
A világok harcának több megjelenési formája van. Ezek egymásra épülése is látható
¾ Gazdasági erőközpontok közötti harc a gazdasági verseny eredménye. Egyik főszereplője az USA, amely kezdi elveszíteni vezető szerepét. Szemben áll Európával, amit látványosan gyengít a migráció kirobbantásával, az Orosz-Ukrán háborúval, ugyanis Európa, mint gazdasági térség az Urálig terjed. Másik főszereplő Kína, és közöttük a Csendes Óceáni térség feletti hatalom a fő ütközőpont. Kína a GDP tekintetében hamarosan lehagyja Amerikát, de organizátora egy új gazdasági, politikai, katonai szövetségnek is, amely elutasítja az USA szerepvállalását. Gondoljunk csak arra, hogy mit jelent majd az USA számára, ha nem a dollár lesz a világpénz. (BRIC)
¾ Kultúrák harca a nagy világvallások között, és azokon belül zajlik. Ebben a kereszténység vesztésre áll. A legközelebbi törésvonal az ortodoxia, és a kereszténység között húzódik, ahol az USA sikeresen robbantott ki egy háborút. Ezzel is gyengítve Európát.
¾ Nyersanyagokért és energiákért folyó gazdasági háború. Mivel a világ erősen korlátos energiahordozókban, és energiákban, ezekért komoly hideg és gazdasági háború zajlik. A folyamatokban Kína erősen nyerésre áll. Afrika lényegében a befolyása alatt áll. (tegyük hozzá. A folyamatot erős katonai szembenállás kíséri)
2. Állandósult feszültségben
A II VH-t követően meghúzott határokkal elvetették a viszály, és a háborúk magját Közel-keleten, Afrikában. Kontinuitás és előzmények nélküli államokat hoztak létre, megosztva szerves fejlődés során kialakult emberi és területi közösségeket. Jelenünk háborúi, attól kezdve bármikor kitörhettek. Láthatjuk, és nap, mint nap hallhatjuk. Az inkubálódott feszültségek kis segítséggel felszínre törnek. Ilyen Izrael helyzete, ezt okozta az arab tavasz, és ez nagy játékra ad lehetőséget globális folyamatok elindításához.
Az arab tavasz már az új évszázad teremtménye. Kiváló példa arra, hogy egyes országok hogy fordítják a maguk hasznára a helyi háborúkat, és a migrációt. A Földközi tenger térségének destabilizálásával.
¾ megakadályozták Kína térnyerését a térségben
¾ stabilizálták Izrael helyzetét, mert számára kedvező a legyengített arab világ.
¾ Líbia tönkretételével megnyitották a migráns útvonalakat Európa felé.
¾ USA támogatással Anglia, és Franciaország nyert, mert a migránsokat elsősorban Németországra eresztették rá. Számítható volt, hogy az Európai Unió késve és rosszul reagál a problémára.
¾ összességében Európa vesztett a globális gazdasági háborúban.
3. Élelmezési problémák
A globális világproblémák legkegyetlenebbike. Mintegy 500 millióra tehető azok száma, akik krónikusan rosszul tápláltak. Tragikus, hogy ez a helyzet amellett áll fenn, hogy a világ egésze élelmiszer-túltermeléssel jellemezhető. Megoldási lehetőségek: megfelelő agrártermelési technológiák importja; az öntözés lehetőségeinek megteremtése; a megfelelő vetőmagok kiválasztása; a gépesítés elterjesztése stb.
4. Ivóvíz hiány
Vizeink elszennyeződtek. Egyre kevesebb a jó minőségű ivóvíz. Ez is egyenetlen eloszlású. A gleccserek olvadásával tovább romlik a helyzet. Az ivó és öntözővízért folytatott háborúk már elkezdődtek. (Pl: Izrael a Golan fennsíkon) Nekünk lenne lehetőségünk sok édesvíz tárolására, mégsem tesszük. Véletlenül sem akarom leszólni a zöld lobbyt, de most szembe mennek a lehetőségekkel)
5. Az urbanizáció problematikája
Az agrártérségek válsága miatt ott is jelen van, ahol a városi funkciók kiépítettsége „fejletlen”. Az urbanizáció együtt jár a gyors területi átrendeződéssel, foglalkozás-és életmódváltozással, területi koncentrálódással. Az utóbbi 30 évben a megduplázódott létszámú emberiségen belül a városi lakosság alig 25%-os arányát közel 50%-ra emelte. Jellemzők a túlzsúfolt városok, kiürülő térségek.
6. Helyi háborúk és migráció
Az elhúzódó helyi konfliktusok miatt megnő a civil emberi áldozatokkal járó háborúk aránya. Ezeknek vallási, etnikai, gazdasági okai vannak. Termőföldekért, ivóvízért, nyersanyag lelőhelyekért évtizedeken keresztül folyik a harc. Az emberek a jobb élet reményében elindulnak a gazdagabb országok felé. A világok és a gazdasági erőközpontok közötti harc itt is jelen van.
(Ilyen Irak, és Líbia helyzete. Kétségtelen, hogy mindkettőben keménykezű diktátorok uralkodtak, de adott kultúrákban ez nem volt szokatlan. A két rezsim felrobbantása egyrészt létrehozta az Iszlám államot, másrészt megnyitotta déli migrációs utakat, és Európát kész helyzet elé állították. Ezzel nagyot léptek a világok háborújában is. Európa amerikás lojalitásával belesétált ebbe a csapdába. 20 éve tudjuk, hogy „térdre –imához” lesz. Mégsem tettünk semmit sem. Egy jó szót sem tudok mondani a politikusokról)
7. Nyersanyagproblémák
A termelés és a felhasználás területi koncentrációi nem esnek egybe. A stratégiailag fontos nyersanyagokért szívós harc folyik. A takarékosság útja az ipar egységnyi késztermék előállításához kevesebb nyersanyagot felhasználás, korszerű hulladék-gazdálkodás. Fontos, hogy az újrahasznosítás minden újonnan létesített üzemben megvalósuljon, függetlenül a gazdasági helyzettől.
8. Katonai ügyek
A világ kutatási és fejlesztési célokra fordított kiadásainak mintegy 25%-a hadiipar jellegű. Ez ablakon kidobott pénz. A világon napjainkban mintegy egybillió amerikai dollárt költenek évente (!) katonai kiadásokra. Ebből az USA-ra 300 milliárd dollár jut! A fegyverkereskedelem évi 40-50 milliárd dollár. Fontos, hogy bármelyik lokális konfliktus regionálisság nőhet, az pedig akár világkatasztrófához is vezethet.
9. A háborúk új dimenziói
Napjaink háborúi átírják a tankönyveket. Számos esetben Dávid és Góliát háborúja zajlik, ami kreatív módon váratlan és új eszközöket kelt életre. Emlékezzünk 9.11-re. Terrorszervezetek jönnek létre más országok titkosszolgálata segítségével. Az USA a Szovjetek elleni harcban támogatta a talibánokat, akik később ellenségként jelnetek meg az iszlám védelmében a keresztények elleni harcban. Egy rossz döntésével létrehozta, és közvetve támogatja az Iszlám Államot.
Sokan azt gondolják, hogy a háború egyenlő a fegyveres küzdelemmel. Tévednek. E mellett van gazdasági, politikai, ideológiai, vallási... Mindent felhasználnak, amivel másoknak ártani lehet. A nagy kommunikációs rendszerek felhasználásával folyamatosan zajlik az információs háború. Minden komoly hadseregben létezik ennek a szervezeti leképeződése. A pszichológiai hadviselés eszköztára kimeríthetetlen. A dolgok lényegi oldalát tekintve félre vagyunk vezetve. A politikusok mellet pedig spin-doktorok tevékenykednek, akik minden hírt a maguk hasznára ferdítenek
10. Nyitás, és bezárkózás
A terrorizmus miatt az emberek közvetlen környezet irányába nyitnak, és kerülik a veszélyes helyeket. Ez új irányokat, és lehetőségeket teremt a túrizmus, és a rekreáció számára, miközben hagyományosan kedvelt kirándulóhelyek néptelenednek el.
11. Az Észak - Dél ellentéte
Ez az ellentét egyike a legbonyolultabb és megoldását tekintve a legkilátástalanabbnak tűnő globális világproblémának. A két végpont a szegény Dél és a gazdag Észak. Az érvényesülő tendencia az, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek. Az utolérés szinte lehetetlen, a kitörés lehetősége csak néhányuknak adatik meg. A gazdag és szegény országok közötti szakadék nő: analfabetizmus, a technikai színvonal, az információs ellátottság stb. Egykor téma volt az egyenlőtlen fejlődés törvénye.
12. Az eladósodás problémái
Az Észak - Dél ellentétet úgy próbálták enyhíteni, hogy hitelt nyújtottak. Ennek következményeként a világ egy része reménytelenül eladósodott egy kisebb, de gazdagabb ország csoport felé. A harmadik világ országi szerint egy új pénzügyi rendszert kellene létrehozni és benne az adósság valamilyen rendezését elérni. Bár mi a gazdag északhoz tartozunk, erőforrásainkat nem a termelési eszközök megújítására fordítjuk, hanem találtunk magunknak másfajta pénzkidobási lehetőségeket.
13. Egyéb problémák
Az óceánok helyzete, az Antarktisz hasznosításával kapcsolatos kérdések, a világűr problematikája stb. A globális problémák egyre inkább elmélyülnek, más részről pedig egyre több probléma válik globálissá. Tudomásul kell venni, hogy olyan rendszerben élünk, ahol minden mindennel összefügg. A globális problémák kezeléséhez szükséges technikának birtokában vagyunk, de a bizalmat és bölcsességet még ezután kell megszereznünk.
A lényeg