A DEMÓ demokrácia.
A krácia (kratosz-állam) nem más, mint a hatalom gyakorlásának módja. Számos megjelenési formája van. A nemzeti kultúra szubsztanciája (változatlan lényege) fejeződik ki benne. Ezért is variábilis. Néhány példa: demokrácia – népuralom, autokrácia – egyszemélyi hatalom, teokrácia – egyházi hatalom, bürokrácia – bürokraták hatalma, kleptokrácia - tolvajok hatalma, - plutokrácia – gazdagok hatalma, meritokrácia – a tudás, a személyes teljesítmény hatalma… gazdagon folytatható a sor. Hozzá kell tenni, hogy ezeken a besorolásokon belül még számos más ilyen létezik. Akit érdekel keressen rá a wikin, és láthatja, hogy ahány ország, annyi variánsa van.
Berlusconi új kráciát teremtett. Médiabirodalmi héttérrel a DEMO DEMOKRÁCIÁT. Mondhatjuk azt is, hogy a populizmus demokráciáját, ami a tudatlan, és nem a tudás iránti vágytól hajtott, de jelentős spirituális igénnyel bíró, könnyen befolyásolható választókra épül. A társadalmak többségére.
Ez lesz a demokrácia jövője, mert a hatalom csúcsaira kerülni, és ott letáborozni minden politikai párt, és politikus álma. Az alapok adottak. A társadalmak felnőtt fele gondolkodásában, probléma megoldásában gyermeki szinten marad. Kogniciós rendszere (észlel, értékel, elemez, választ, dönt) beszűkült, könnyen manipulálható, és valamilyen tekintély követésére hajlamos. Nem a tudás, hanem spirituális igény vezérli mindennapjait. A hit, amely esetükben nem vallásos tartamú. Tudati ŰR-t tölt. Ám az egyház is a hatalmi harc részese. Természetesen a kereszténységről van szó, mert népességarányosan csak ők képesek rá. A jobb oldalt támogatják mert a katolikus egyház - mint szervezet - mindig a tőkések, a gazdagok, az „uralkodók” oldalán állt. Ők sem a tudományos módszeresség és tartalom letéteményesei.
Nem hiszem, hogy bárki kétségbe vonná, vagy vonhatná Berlusconi nagyságát. Történelmet írt ideológiát, és társadalmi gyakorlatot teremtett. A teoretikusok még nem vették észre, hogy milyen lavinát indított el. Aláaknázta a demokrácia működési rendszerét. Fel is robbantotta, és követői is akadtak, akadnak. Miről van szó?
Azt tudjuk, hogy a demokrácia működésének elengedhetetlen feltétele a törvényhozói, a végrehajtói, és a bírói hatalom függetlensége, és az ezek közötti egyensúly fenntartása, annak érdekében, hogy a hatalom soha se kerülhessen valamely kisebbség kezébe. Az elemek között a nyilvánosság teremt kapcsolatot, ami segítséget nyújt ahhoz, hogy időben feltárhatók legyenek azok az anomáliák, melyek veszélyt jelentenek a demokrácia egészére. És akkor jött Berlusconi. Bejelentkezett a hatalomra. Megcsinálta magát, mert megtehette. Mágnás volt, és médiaguru. Három televíziós csatornát is birtokolt, melyek az olasz tévépiac majdnem felét tették ki. Elnöke volt az AC Milanlabdarúgóklubnak. Vezetése alatt a klub több nemzeti bajnokságot kupát, valamint nemzetközi tornát nyert. VOLT NEVE! NEVE VOLT! Tematizálta a nyilvánosságot. Őt magát felemelte, ellenfeleit lealázta. Hírhedt populista volt, és ismerte a választók, a média fogyasztók nyelvét, motivációit és szándékait. Képes volt megszólítani a társadalmat. A nyilvánosság azaddig inkább csak az elitek párbeszéde volt, Berlusconi a politikailag maximálható határig kiterjesztette, minek következtében az elitek marginalizálódtak, és előtérbe kerültek a tartalomgyártók, akik nagyon erős érzelmi hatások alatt egyrészt kielégítették az emberek spirituális igényeit, másrészt egy irányba tolták a politika szerepét. Igen. Volt, akit felemeltek, másoktól a levegőt is elvették. (szerintem hazánkban is ismerős a képlet) Ennek eredményeként a feje tetejére állította a világot, és a nyilvánosság került a hatalom csúcsára. Ennek egy nagyon speciális variánsa. A MÉDIA nyilvánosság.
MEGTEREMTETTE A DEMÓ demokráciát. Nézve a demokratikusnak mondott országokban az elmúlt évek történéseit, sajátos irányok alakultak ki. Amerikában, a minta demokrácia országában TRUMP populista programmal indult, nyert, amely nagyrész összeesküvés elméletekre, és az ezotériás elméletek variációira épült. Üzleti tapasztalatokra építve programot adott a tudatlanságnak.
Lengyelországot már évek óta uralja egy klerikális oroszellenességre épülő nacionalista hatalmi elit, ami inkább Amerika barát, mint európai.
Magyarországot is példaként kell említenem. A médiabirodalomra építve OV megvalósította a totális hatalomra épülő társadalom modelljét. Nálunk ez a paternalizmus, (atyáskodó, gondoskodó) a „lájtos diktatúra.” Horthy, Kádár útját járva OV is ezt a vonalat viszi.
Mérget vehetünk arra, ha egy „demokratikus országban” az elit hasonló helyzetbe kerül, nem hagyja ki a lehetőséget. Erősödnek azok a „sokféle alapon szerveződő pártok” melyek nem hagyják ki a ziccert. Az idegen gyűlölet, a zöld ideák, a társadalmi szintre emelt félelem teremtheti meg a demokráciák alkonyát. Orbán rendszere más országokban is népszerű némely pártok számára. Az egykori szovjet blokk területén szinte mindenhol. De a világ más, un. demokratikus országában is. Ha egyszer hatalomra kerülnek, akkor ők is „igy jártak” A hatalom természete önmagában is megteremti ennek a lehetőségét. Az evolúció is az erősebb „megtermékenyítőre” épül. Van szociális evolúció is. Emlékezzünk Max Weber klasszikussá vált megközelítéséhez, aki azt írta, hogy ...minden olyan esetben hatalomról beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély. ... Mindenféle emberi kvalitás és mindenféle konstelláció elképzelhető, amely olyan helyzetbe hozhat valakit, hogy egy adott szituációban mindenáron keresztülviszi akaratát. https://www.gondolatolvasas.hu/vezetes/a-hatalom/
A társadalom nagy része befogadó a demokrácia átalakulására. Az emberek egyrészt kiszámítható rendet szeretnek a környezetükben, mert ez szolgálja legjobban biztonsági szükségleteiket. ez pedig inkább rendpártiságot jelent, mint a liberalizmust. „A mindent szabad, ami nem tilos” érvényesítése zavart kelt a társadalom széles területén. Ezért is szavaznak a rendpárti irányzatokra. Másrészt az emberek fele nem képesek eligazodni a plurális alternatívák között, és ha van, aki segít nekik, szívesen szolgálják. Minden diktátor így építi fel imázsát. A pluralizmus, a sok ismeretlen közötti választás - döntésképtelenségre vezet. Vajon, hogy válasszon egy tudatlan, szándékosan az ismeretlenség homályában tartott tömeg - általa nem ismert dolgok között. A döntésképtelenség érzelmi zavarokat kelt. Többek között ezekre is épül a diktatúra teremtés receptje. https://www.gondolatolvasas.hu/vezetes/diktatura-receptre/ A szervezeteknek is van érzelmi élete, rendszere, és ez manipulálható.
Mielőtt megvádolna valaki, hogy ellene vagyok a demokráciának, el kell mondjam, hogy a nézőpontom, csúnya szóval a paradigmám nem politikai alapokra épül. Valami nagyon másra, emberire, mondjuk azt, hogy KULTÚRÁRA. Minden társadalom egyedi jellemzőkkel bír. A VILÁGBAN KULTÚRÁK HARCA ZAJLIK. A demokrácia egy a sok között. Ráadásul önmagát emészti. Amerika Európát lenyomja a gazdasági versenyben. Itt a kontinensen számos kérdésben ütközik környezetével Németország, Franciaország, Lengyelország, és hazánk is. A felsorolás hosszabb is lehetne. Hosszabb is, mert az olvasó az olvasott a kiművelt emberek látnak is. A demokratikus hatalmak saját magukat gyengítik versenyükkel. A kultúra ereje viszont az egységben van. Hol tartunk a lejtőn?